A várandóság és a gyermek születése az egyik legcsodálatosabb dolog, ami egy nővel megtörténhet. A pillanat, amikor kiderül, hogy kisbabád lesz, majd az azt követő 9 hónapnyi boldog szorongás mámora egy másik dimenzióba röptet.
Sport szülés után
Ha a várandóság előtt nem sportoltál és a genetikai adottságaid nem kifutóra teremtettek, akkor szinte garantált a pluszkiló, hiszen ilyenkor hajlamosak vagyunk kettő helyett enni és kevesebbet mozogni. A 3. trimeszterre már-már bálnának érezzük magunkat, a terhesség előtti ruháinkat pedig elpakoljuk a szekrény mélyére. Szülés után ugyanazokban a ruhákban járunk, mint az elmúlt 9 hónapban, már szinte rojtos mindegyik. Mert még 1 év múlva is azokban járunk. Rossz esetben pedig 2 év múlva is. És bár babánkat büszkén sétáltatjuk, sopánkodunk más anyukák csinosságán és a tükörbe nézve nem azt látjuk, amit szeretnénk. Önbizalmunk a béka feneke alatt van, aggódunk a pici miatt (jó anya vagyok?), aggódunk a párunk miatt (vajon így is tetszem neki?), aggódunk, hogy vajon hogyan és mikor vehetjük majd elő újra a szekrény mélyéről a ruháinkat.
Kell az energia
Ismerős? Én átéltem ezeket! Kisebbik gyermekem elmúlt másfél éves, mire észbe kaptam. De őszintén be kell vallanom, jól esett a tespedés még akkor is, ha más csinos anyukákat látva sopánkodtam. Fő motivátoraim a férjem és a gyermekeim voltak. Mert azt tisztán láttam, hogy nekik szükségük van rám és nekem is rájuk. És ehhez nem csak annyi erőre van szükségem, hogy túléljek egy-egy napot, hanem többre. Sokkal többre! Hogy legyen erőm hancúrozni, kirándulni, fogócskázni, labdázni. És ne csak abban a rövid időben, amíg erre éppen igényt tartanak a gyerekek, hanem bármikor, amikor szükségük van rám. És ehhez változtatnom kellett. Így lettem FittAnyu. Hogy milyen módszerrel? Olvass tovább és csatlakozz a saját fejlesztésű DSM edzésmódszeremhez!
